Mindannyian hallottunk már a probiotikumok jótékony hatásairól, az immunrendszerre, az emésztésre gyakorolt általános támogató tulajdonságaikról.
Vajon a különböző baktérium fajok, amelyek a probiotikum készítmények hatóanyagául szolgálnak, milyen tulajdonságokkal rendelkeznek? Mik a főbb különbségek a különféle baktériumok szervezetünkre gyakorolt hatásai között?
A probiotikumokat olyan élő mikroorganizmusok kultúráiként definiálják, amelyek javítják a gazdaszervezet (ember és állat) saját mikroflórájának tulajdonságait.
A probiotikumokat legtöbbször szájon át alkalmazva fogyasztják, és így hatásait a gyomor-bél traktusban fejtik ki, ahol befolyásolhatják a bélmikrobiomot vagy más néven bélflórát (baktériumok, archeák, vírusok, gombák és protozoák összessége). Azonban létezik más, bőr- és nyálkahártya felületeken való alkalmazási formájuk is.
A bélrendszerben a probiotikumok egészségre gyakorolt hatása számos különböző mechanizmuson keresztül érvényesül. Néhány ezek közül a probiotikus törzsek nagy részében közös, más mechanizmusok viszont csak egy adott mikróba fajra vagy törzsre jellemzőek.
Mivel a probiotikus hatás bizonyos baktérium törzsekre specifikus lehet, a klinikai alkalmazásukra vonatkozó ajánlásoknak törzsspecifikusnak kell lenniük. Ezeket a baktériumokat laboratóriumban célzottan szelektálják és azonosítóval látják el, így biztosítva, hogy a kívánt hatást elérő baktériumokat használják fel egy-egy készítményben.
Ezzel szemben a potenciálisan jótékony mikroorganizmusokban gazdag élelmiszerekben kevésbé szelektált baktérium fajták találhatóak. A fermentált élelmiszerek különböző mikrobiális kultúrák növekedése és anyagcsere-tevékenysége révén keletkeznek.
A joghurt specifikus Lactobacillus és Streptococcus baktériumok felhasználásával készül, tartalmazhat Bifidobacterium probiotikus mikroorganizmusokat is. Fermentált élelmiszerek közé tartozik számos sajt, a kimchi (koreai fermentált káposztaétel), a kombucha (fermentált tea), a savanyú káposzta (fermentált káposzta), a miso (fermentált szójabab-alapú paszta), a savanyúságok, a fermentált szűretlen almaecet.
Egyes fermentált élelmiszerek fermentálás után feldolgozásra kerülnek, és fogyasztáskor már nem tartalmaznak élő kultúrákat.
Az erjedés során is változik a jelenlévő baktériumok összetétele. Például egy a miso esetén a fermentáció megkezdését követően különböző időpontokban elvégzett mikrobiológiai elemzés kimutatta, hogy a fermentáció során Bacillus subtilis, Bacillus amyloliquefaciens, Staphylococcus gallinarum és Staphylococcus kloosii baktériumok voltak jelen, és csak a Bacillus fajok maradtak meg a végtermékben.
Egy adott mikroorganizmus probiotikus aktivitása attól is függ, hogy mennyire tud érvényesülni a gazdatest által biztosított közegben. Hiszen a probiotikumoknak versenyezniük kell azokkal a kórokozókkal, amelyek kifejezetten a gazdasejtekhez tapadnak (pl. Helicobacter pylori, Clostridium difficile, bizonyos Borellia, Treponema vagy Spirilium fajok). A probiotikumoknak képesnek kell lenniük ellenállni a szervezetben lévő körülményeknek is, mint a gyomorban lévő nagyon savas pH-jú (2-3) közegnek, az emésztő enzimeknek, epesóknak, valamint a natív mikrobiom anyagcsere-termékeinek. Ezek elpusztítanak sok mikroorganizmust, beleértve a szervezetbe bekerülő probiotikumokat is.
A tejsavbaktériumokat, mint pl. Lactobacillus fajokat, széles körben használják probiotikus készítményekben ismert gyógyászati hatásuk miatt, azonban ezek a baktériumfajták sérülékenyebbek, kevésbé ellenállóak, és sokszor specifikus környezeti feltételeket igényelnek a szaporodásukhoz.
A mikrobiális spórák jobban ellenállnak a magas hőmérsékletnek, alacsony pH-értéknek és magas nyomásnak, valamint kedvező körülmények között gyors csírázásra képesek. Ez megfelelővé teszi őket probiotikumként való alkalmazásra ott is, ahol a tejsavbaktériumok alkalmazása nehézkes lenne.
A probiotikus spórák sokáig képesek megőrizni ezeket a tulajdonságokat szobahőmérsékleten vagy hűtőben tárolva.
Az élő tejsavbaktériumok károsodhatnak vagy életképességüket elveszíthetik bizonyos kedvezőtlen vagy nem optimális körülmények között. Ezért ezeknek a korlátoknak a leküzdésére ígéretes megoldást jelent a spóraképző probiotikus kultúrák alkalmazása. Közülük kiemelten fontosak a Bacillus nemzetségbe tartozóak.
A szénabacilus néven is ismert Bacillus subtilis a talajban általánosan fellelhető, képes a kedvezőtlen környezeti körülmények közti túlélést biztosító, ellenálló endospórát létrehozni. Amikor a körülmények kedvezőbbre fordulnak, a spóra kicsírázik, és egy új, vegetatív (szaporodó) sejt fejlődik belőle.
Egyes tanulmányok kimutatták, hogy a Bacillus subtilis és a Bacillus subtilis spórák elősegítik a jótékony tejsavbaktériumok növekedését és életképességét az ember és egyes állatok bélrendszerében.
A spóraképző probiotikumokat már széles körben forgalmazzák emberi fogyasztásra, táplálékkiegészítőként, valamint állati takarmányokban is (pl. csirkék, sertések és akvakultúrák számára), többek között az állatok fejlődésének elősegítése és a kórokozók elleni védelem céljából.
A probiotikumok világának egyre mélyebb megismerésével egyre jobban felismerjük a velünk együtt élő mikróbákkal való jótékony együttműködésben rejlő további lehetőségeket. Javasoljuk, hogy amennyiben az egészségünk megőrzésére vagy helyreállítására probiotikumok használata mellett dönt, tájékozódjon azok specifikus tulajdonságairól, és a kívánt hatások eléréséhez megfelelő készítményeket válasszon.
10.780 Ft
10.780 Ft
245 Ft
1.990 Ft
11.990 Ft
12.990 Ft
8.290 Ft
15.700 Ft
2.895 Ft
33.660 Ft
11.315 Ft
11.315 Ft
Amennyiben feliratkozik hírlevelünkre, azonnal Öné lesz egy 5% kedvezményre jogosító kupon, amelyet bármely termékünk vásárlásakor felhasználhat.
Tájékoztatjuk Tisztelt vásárlóinkat, hogy technikai okok miatt 2025.05.05. és 2025.05.12. között a rendelések postázása és a személyes átvétel Átvevőpontunkon (1065 Budapest Nagymező u. 3.) SZÜNETEL.
A megrendeléseket azonban ez idő alatt is fogadjuk. Az Átvevőponton az árukiadás első napja
2025.05.15. (csütörtök).
Megértésüket köszönjük!
